Idegen nyelven beszélnek a nyomdában?

Aki grafikussal dolgozik együtt, az előbb vagy utóbb szeretne nyomtatott anyagot is készíttetni, hiszen szükség lesz egy kiadványra, árlistára, névjegyre, vagy bármi egyébre ami nyomdaipari termék.

Ilyenkor az esetek többségében a grafikus megtervezi a kért anyagot, a megrendelő pedig ennek alapján ajánlatot kér a nyomdától.

Általában ilyenkor jön a feketeleves, amikor is az eddig magabiztos megrendelő úgy érzi, hogy egy másik bolygóra csöppent, de legalábbis idegen nyelven beszélnek hozzá az biztos.

Szinte folyamatosan felmerülő problémát jelent a tapasztalatlan megrendelők körében, a nyomdák elvárásain történő kiigazodás.

Az alábbi végtelenül egyszerű esettel szeretném szemléltetni az egyik lehetséges történetet:

Emma  úgy dönt névjegykártyát csinál magának, és mivel a barátnője ért az Illustratorhoz meggyőződése, hogy nagyszerű névjegyet készít majd neki.

Emma barátnője nekifog a tervezésnek, és talál is a Google keresőben pár szuper képet amit felhasznál a tervezés során. A képek és a flikk-flakkok lelógnak helyenként a rajztábláról, itt és ott is. Mindez nem baj, hiszen ha jpg-t ment az anyagból akkor majd eltűnik. Emma barátnője gyönyörű betűket is talál a kártyához amiket előszeretettel használ, nem figyelve arra, hogy magyar karakterek hiányában az ékezetes betűket a program egy teljesen más betűfajtával helyettesíti. Mindezek mellett Emma barátnője arra is rájön, hogy a színek mintha élénkebbek lennének amikor az új terv készítésénél RGB színmódra állítja a beállításokat. Rövid idő alatt elkészül Emma új kártyája, már csak egy dolog van hátra: be kell adni a nyomdába.

A nyomda ajánlatot is ad a kártyára elöljáróban.

4+4 szín

90×50 mm

stb….

Emma már az elején nem érti, hogy miért akarják négy színnel nyomtatni a hátoldalon 2 színű kártyáját.

Biztosan elnéztek valamit, gondolja. Elküldi a kártyát, hogy konkretizáljanak.

Jön azonban a válasz:

Kedves Emma!

Kérjük a nyomdai anyagot az alábbi módon küldje meg részünkre:

A dokumentum formátuma pdf, színtere CMYK legyen. A felhasznált képek felbontása minimum 300 dpi legyen. A grafikának legyen 3 mm-es kifutója, vágójelei. A grafika ne lógjon túl a nyomtatandó felületen. A kártyán szereplő szöveg legyen körvonallá alakítva.

A fentiek teljesülése esetében a már megadott ajánlatunk érvényes.

Emma értetlenül olvasta a fenti sorokat. Már igazán nem ért semmit az egészből. Végül utánajár a dolognak.

A nyomdai színeket CMYK-nak nevezzük. Ez annyit tesz, Cyan (kék), Magenta (bíbor), Yellow (sárga) és Black vagy más néven Key (fekete). Ezek azok a színek amelyekből a nyomda dolgozik, kvázi a fenti színeket fogja megfelelő arányban összekeverni ahhoz, hogy azt a színt kapjuk amit szerettünk volna.

Mi a gond Emma RGB színmódban lévő kártyájával?

Az a probléma, hogy az RGB színmódot a monitorok jelenítik meg. Red (piros), Green (zöld), Blue (kék) színek alkotják. Ebből kifolyólag nem alkalmas nyomtatásra, hiszen más színeket kapnánk végeredményként.

Miért nem jó a kártyán használt képek felbontása?

Mivel Emma barátnője a keresőből válogatott képeket, többnyire online használható képekkel találkozott. A monitoron megjeleníthető képek felbontásának a mérete ugyanis 72 dpi. Ezzel szemben a nyomdának jelen esetben 300 dpi felbontású anyagra van szüksége a szakszerű, minőségi munkavégzéshez. (dpi=dot per inch, ahol 1 inch = 2,54 cm, vagyis 2,54 cm-re eső képpontok száma adja a felbontást) Tehát a dpi a felbontást jelenti, azt, hogy hány képpont (pixel) van egy hüvelyknyi területen. Így már könnyen elképzelhető, hogy hogyan nézne ki a kártya a megfelelő felbontás hiányában.

Eddig világos, de mi a probléma a betűkkel? 

Esztétikailag nem szép, ha olyan betűt használunk amiben nincsenek magyar karakterek. Ebben az esetben a program egy teljesen más betűvel helyettesíti az ékezetes betűket. Az eredmény nem túl megnyerő. Egyenesen komolytalanná teszi a cégvezetőt. Ezzel a problémával sokszor lehet találkozni az online felületeken is. Számos “kreatív anyag” közül lehet válogatni az interneten.

A nyomda szempontjából azonban nem az esztétika zavaró. Képzeljük el a következőt:

Egy barátunk (maradjunk ennél a példánál) készít egy csodásan szép bulimeghívót. Nagyon szuper minden, és nekünk már csak az időpontot kell beírni a meghívottak nevével együtt. Ezért átküldi nekünk a meghívót. Otthon azonban amikor megnyitjuk az dokumentumot, egy teljesen más anyag képét látjuk magunk előtt. Mi lehet a baj? Egyszerű a válasz: nincs olyan betűtípus a gépünkön mint barátunkén van. Ezért helyettesíti a program egy alapértelmezett betűvel az egész tartalmat.

Többek között ez a probléma Emma kártyájával. Hogyan oldjuk meg a helyzetet? Egyszerűen görbévé alakíthatjuk a feliratot. Ekkor már nem lesz szerkeszthető (nem lehet beleírni), úgy kell ezt elképzelni, mintha csak egy minta lenne a nyomtatandó anyagban. Így minden gond nélkül ki lehet nyomtatni.

Mit jelent, hogy túllóg a grafika? Mi az a kifutó és a vágójelek?  

Adott méretű rajztáblán dolgozunk, és már a munka megkezdése előtt beállítjuk a dokumentum kifutóját. Esetünkben ez azt jelenti, hogy körben a kártya kürül lesz plusz 3 mm terület. Tehát a kártya, ami végül 90×50 mm lesz, azt a nyomdának 96×56 (mindkét oldalra rá kell számolni a 3 mm-t) mm-ben méretben adjuk le. Azért kell az a plusz felület amit kifutónak neveznek, mert az ívekről amire nyomtatnak, le kell vágni a kártyákat. Ez a felület pedig az a mozgástér, amibe nem gond ha belevágnak. Így lesz szép a névjegy és nem sérül a grafika sem.

Előfordul, hogy a grafika részben túllóg a rajztáblán. Ebben az esetben a rajztábla kifutóval bővített méretével megegyező vágómaszk használata szükséges, amelynek segítségével megszűnik a túllógás.

A nyomdai anyagokat pedig az esetek többségében pdf fájlként kérik leadni. Több beállítást kell megadnunk a nyomdai anyag mentése során. Többek között, be kell állítanunk a vágójeleket. A vágójelek azok a támpontok amelyek a nyomdászok számára a vágás pontos helyét jelzik. A vágójelek a kifutók szélén helyezkednek el.

Mindezek után Emma visszatérhet a kezdetekhez, hiszen már tudja, hogy milyen grafikára van pontosan szüksége. Továbbá, biztosra veszi, hogy jobban jár akkor, ha inkább szakemberre bízza a tervezési munkát. Hiszen így szakszerűen lesznek elkészítve az anyagai, és a barátnőjével sem romlik meg a kapcsolata.

A jól átgondolt arculattervezés már fél siker

Az első benyomás fontos. Nincs ez másképp egy vállalkozás esetében sem. Pár másodperc elegendő arra, hogy véleményt formáljunk egy vállalkozásról. A megbízhatóságot, precizitást sugalló megjelenés olyan hosszútávú együttműködés alapköve lehet, amelynek eredménye a vállalkozás profitjának növekedése. Ezek azok az okok, amiért érdemes kiváló szakembereket megbíznia cége arculatának megtervezésével.

A céges arculat nem csak a nagyvállalatok és a multi cégek kiváltsága. Az az imázs amelyet egy vállalkozás tükröz nagymértékben meghatározza, hogy hogyan viszonyulnak a leendő ügyfelek, vásárlók egy cég felé.

Összességében elmondható, hogy az ügyfelek (szinte) mindig a számukra vonzóbb vállalkozással szimpatizálnak. Egyszerű példával élve, ha két alma közül kell választani a boltban, akkor első ránézésre minden bizonnyal a szebbet választjuk. Miért választjuk a szebbet? Mert a legjobbat akarjuk magunknak. Minden ügyfél a legjobbat szeretné saját magának. Ez így van rendjén, és éppen ez az oka annak, hogy figyelmet kell fordítani arra, hogy olyan, a célcsoportunk számára tetsző arculatot válasszunk, amelynek feladata cégünk értékeinek megfelelő közlése.

Hogyan kezdjünk neki a tervezésnek, újratervezésnek?

Az arculatnak tudatosan kell felépülnie, egységesnek, egyedinek és összetéveszthetetlennek kell lennie. Egy összetett rendszert kell alkotnia ami már önmagában is méltóképpen képviselni az adott vállalkozást.

1. Első körben felmérjük az igényeket, és pontosítjuk a lehetőségeket.

Felteszünk olyan kérdéseket mint pl.: Mit szeretnék láttatni a vásárlóimmal? Mit is képviselek pontosan? Hogyan csinálják mások a piacon? Mire, kire nem szeretnék hasonlítani? Mennyi forrásom van az egész projektre? stb…

2. Ezt követően (amennyiben szükséges) meghatározzuk a célközönséget, hiszen a pontos ismeretek megszerzése olyan alappilléreket biztosít számunkra, amelyekre stabilan építkezhetünk.

Kérdések: Kiket szolgálok ki? Hány évesek? Férfiak, nők, gyerekek? Milyen rétegből származnak? Külföldiek? Mit lehet róluk tudni? Milyen szokásaik vannak? stb…

3. Harmadik lépésként a megszerzett információk alapján megkezdhető a konkrét tervezési folyamat.

Több órányi ötletelés és tervezés után elkészül a logó ( amennyiben a logót is újra szeretnénk gondolni), és meghatározásra kerülnek az alapvető arculati elemek, színek. Igény szerint elkészülnek a szükséges ügyviteli kiadványok és egyéb grafikai anyagok (névjegykártya, levélpapír, szórólapok, molinók, stb…). 

Mindezt a zárás követi, amikor a Megrendelőnk elégedett az általunk végzett munkával, és pozitív megerősítést kap a vevőitől, klienseitől is az új céges arculatát illetően. 🙂